Szeptember 18-án tíz körül értem haza, s a magam fotelforradalmár módján vadul csatangoltam a média szövevényes labirintusában. Na, ma este ki hogy tálalja az eseményeket? Alapból sehol semmi, csak a HírTeVőn adtak néha egy svenket a térről. A többi adón sűrün ment az oltás, komoly koponyák beszélgettek, hogy ugyan! nincs itt semmi baj. Ám hamarosan média- és egyéb történelmi pillanatoknak lehettünk tanúi, fertőző műsorváltozás eszkalálódott lassan az összes csatornán. Figyeltem, ahogy tudtam, néztem, amit és ameddig lehetett.
Majdnem mindenről van elméletem, de azon nem tartottam szükségesnek meditálni, kik voltak ott a Szabadság téren 18-án este. Bátor magyarok, nekem ennyi elég. Tudom, sokan máshogy gondolják, de én már csak ilyen elnéző vagyok.
Két napja sunnyogott a pribékmédia a Kossuth térrel kapcsolatban, bizonyára a szűkös adásidő elment GyF mosdatásával, azért nem fértek bele. Csodálkoztam volna, ha ezután sem történik semmi. Békés, türelmes nép a magyar, fát lehet hasogatni a hátán, de ha sokáig heccelik, néha odacsap. Néha összegyülik a sok megaláztatás. A megkeseredettek mérge. A kisemmizettek dühe. A balhésok virtusa.
Olaszliszkán magyarázat volt a hirtelen harag, a csoportdinamika. A Szabadság téri ostromlókkal kapcsolatban sehol nem hallottunk ilyen együttérző, megértésre törekvő értelmiségi-szakértői véleményeket.
A nép, az istenadta nép ostromolta meg a tévét. 56-ot sem az értelmiség cselekedte, nem ők voltak a barikádokon a Széna téren és a Corvin közben. A Bastille ostrománál sem volt más a helyzet.
Azt hallottam, minden társadalomban van kb. 6 százalék agresszív ember. Nyilván nekik is jut hely a Nap alatt, megfelelő munkahellyel a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Katonaként, rendőrként erősíthetik a rendet, biztonságot illetve ezek érzetét. Az úgynevezett futball-huligánok vajon miért nem ott vannak? Jelenleg melyik egyenruhás egységnél lehet szolgálni Magyarországot?
Előre kell azt is bocsájtanom, hogy lelkesen szurkoltam a tüntetőknek egész hajnalig. Én már csak ilyen javíthatatlan vagyok, a Mulanban is a hunoknak drukkoltam. Mikor Császár Attila azt találta mondani egyenes adásban: ez már forradalom!, én bólogattam. Forradalom ez, kicsit artikulálatlan, kicsit béna, de a miénk.
Mikor a HírTv bekapcsolódott az eseményekbe, már javában állt a bál a Szabadság téren. A tömeg több hullámban támadt az MTV székházra. A rendőrök könnygázaztak, de az hosszú távon hatástalannak bizonyult. Az unatkozók autókat gyújtogattak, az egyik, egy kovácsoltvas paddal a tetején új értelmezés adott az utcabútor fogalmának. Ha lesz a Tévéostromnak valaha szoborpályázata, ezzel én indulnék.
A rendőrség milyen bután amatőr volt! Többször is felvetődött bennem a kérdés, hogy ezt most direkt csinálják? Ugye, önökben is?
A vízágyúval abszurd módon benyomultak a tömegbe, a biztosítás meg valahol leszakadt. A magára maradt vízágyú, miután jól kimosta maga előtt a talajt, ráment a sártengerre, és – nahát – elakadt. A szabad prédaként álló járművet a tüntetők konok elszántsággal szedték ízekre, egy fickó a tetején csapkodta ráérős kitartással a szélvédő rácsát. Mikor kilgyulladt a vízágyú, s a rendőrök kiszálltak, tíz markos tüntető fogta körül őket, és úgy vezették ki biztonságban a térről. A magyar rendőr velük tartott, hajuk szála nem görbült. Ki akart itt emberhalált?
A főkaput tartó egység vízágyút vetett be, de kifogyott a nafta. Eközben az épület bal oldalán a kiérkező tűzoltók egy égő autót próbálták oltani. A fecskendőt elvették a tüntetők, hogy visszaslagozzanak az akkorra már a lerácsozott kapu mögé visszavonult rendőrökre, de a tűzoltók elzárták a vizet. De mikor? Sikerült-e beslagozni a kapun, mert azért az milyen egy fless, amikor a fagyi visszanyal?
Mikor lesz majd része a közbeszédnek, hogy a Tőzsdepalotát nem gyújtották fel, hanem az egyik égő kocsitól kapott lángra az épület jobb szárnya? Ez ugye jóval később volt, mint a slagelvétel, és a túloldalon. A tűzoltókat nemhogy nem akadályozták az oltásban, hanem a tömeg a feje felett tartotta a hosszan kígyózó slagot, gyönyörű kép volt. Vajon miért nem ezeket a képsorokat vágják be a híradókban?
A tűzoltók végezték munkájukat, s közben a tömeg skandált: Tűzoltók! Tűzoltók! Hah, a horda, a csőcselék! Remélem, hogy azoknál, akik pusztán jelenlétükkel is bűnsegéddé váltak pszichikai befolyásolás révén, majd figyelembe veszik, hogy – minden bizonnyal – ők vibrálták a tömeg aktív fele felé, hogy gyerünk, gyerünk, oltani, oltani! Úgy értem, ha ők részesek valamiben pszichikai bűnsegédként, akkor mindenben azok, még a tűzoltásban is.
A média lassan kapcsolt. Kik mikor vették végre komolyan a kötelező közszolgálati funkcióikat, ki mikor volt hajlandó elismerni, hogy itt épp a történelem zajlik, (illetve kinél mikor lett vége az esti filmnek plusz a reklámblokknak) de egy idő után bárhová kapcsolt az ember, egyenesben nézhette a történéseket.
A sors különös kegyéből (a többi verzió még kidolgozás alatt) egyedüliként a kiátkozott Hírtévé tudta időben a közvetítőkocsiját adókörzeten belül elhelyezni, így azok a csatornák, akik addig negligálták a HírTévét (TV2, RTL), mind ugyanazt sugározták. Ez a HírTV napja volt, a BBC, a SkyNews, és még a CNN is őket kapcsolta élőben, egyenes adásban. Egy napig megint világhír voltunk.
A szégyenfolt az MTV, a köz televíziója lett. Lekésték még a saját halálukat is. Mikor bátorságuktól megmámorosodott fiatalok kint a hazugság torát ünnepelték, bent Baló úr izzadt homlokkal ejtett pár szót, hogy ejnye, a kapunál valami ribillió lehet, de nem is fontos. Aztán végre tudtak adni egy eléggé rémisztő svenket a főkapuról a fogcsattogtató forradalmárokkal. Persze belülről, a biztonságos aulából vették fel ezt is. A téma házhoz jön, csak türelmesen meg kell várni. A tájékoztatási kötelesség ma nem (sem) vonatkozott az MTV-re, tovább primadonnáskodtak az agymosásszínházban.
Az példul egy nagy lódítás, hogy nem tudták közvetíteni az eseményeket, hiszen a front kizárólag a székház Szabadság téri oldalán volt. A Nádor utca felé bármikor bántatlanul kimehetett volna egy stáb, teljes felszereléssel. Baló úr is leléphetett volna, a többi lókötővel együtt, de neki büdös volt a hátsó kapun távozni. Pedig biztosan nem a kocsijához akart menni, gondolom, látta a Hírtévén, hogy a verda már nem indul.
Micsoda szimbolikus csapat "szorult" be erre az Estére a székházba! Szekeres Imre, Navracsics Tibor, Rudi Zoltán és Török Gábor az elnöki irodában várták, hogy elrendeződjenek odakint a dolgok. Az MSZP-s, a Fideszes, a tévéelnök és a politológus. Ha színdarabíró lennék, kedvemre kihoznék ebből valami vidám egyfelvonásost.
Kínjában a Magyar Állami Televízió a dicstelen kapitulációt választotta. Történelme során ritkán volt, hogy a nép megszólalhatott benne, ezt a tradíciót pedig tartani kell, hát jóval a tervezett adásidő előtt, hajnali 1 óra 20-kor beállt az adásszünet, az utolsó ember meg lekapcsolta a villanyt meg a berendezéseket a Magyar Köztelevízióban.
A nép önjelölt képviselői pedig kedvükre járkálhattak fel, s alá a Királyi tévében. Adás nincs, az MTV nagyon elfoglalt.
Mivel a nemrég távozott műszak minden műszert gondosan kikapcsolt, meg az adáshoz a Kab-hegyi adótornyot is el kellett volna foglalni, a forradalmárok átmentek katasztrófaturistába. Mobilt elő, fotóhegyek. Megtekinthették Mazsolát és Tádét kiállítva, akiket a riogatással ellentétben mégsem loptak el, internetezhettek, a plazmákon megnézhették magukat a HírTévén élőben.
A székházban valóban összetört jópár dolog, de a büfét példul a rendőrök zabálták fel, a kis lükék nem sejtették, hogy páran, többek közt Tomcat még ott vannak a fotógépeikkel.
Toroczkai végre szót értett valami osztagparancsnokkal (egyes források szerint magával, Kert Attila hírigazgatóval), hogy vegye már át a cetlit, akkor a tömeg elvonul. Átvette. Nép vissza a Kossuth térre. A média kezd elhallgatni, sorban búcsúznak a hiradósok.
A HírTV-n időnként kapcsolták még a teret, mert megigérték, hogy most majd jól be lehet olvsani a petíciót. Egyik fickó kiszól, szaladjon már el valaki a Torockai Laciért. Két kapcsolással később Laci előkerül, áll fent a dobogón, mondja, ami eszébejut, oldalbabökik. No, olvasd fel. Mit? Hát a követeléseinket! Ja, azt odaadtam a rendőrnek. Közvetítés vége.
Így megy ez: a nyugisabbaknak addig tart a forradalom a 21. században, amíg nem megy az utolsó metró, a balhésabbaknak meg amíg véget nem ér az adásidő.
Sosem fogjuk megtudni, mi történ pontosan, de nem is fontos. Négy, tizenhat, nyolcvan év múlva majd úgyis kiderül, ki keverte itt a szart. Az is lehet, hogy az egész tényleg provokáció volt, bár a résztvevők szemmel láthatóan jól érezték magukat.
Amúgy osztom Hegedűs Zsuzsa szociológus nézetét, szerintem tök európai volt, ami történt. Párizsban (amire már megint nem vetettük vigyázó szemeinket, kedves politikusok, értelmiségiek), Brüsszelben nem ritkák az ilyenek, a sajtószabadság nevében persze minket megvédenek az ilyen, nyugalom megzavarására alaklmas hírektől.
Amelyik városban G8-at szerveznek, ott számolnak vele, hogy a végére két-három Mekivel kevesebb lesz, mert az antiglobok szilánkokra szedik, és hogy az autópark is megcsappan majd.
Szóval, ezzel a miénkkel semmi gáz nem volt. Pár autót felgyújtottak, na és? Nem omlott össze épület, nem haltak meg emberek. Ez csak egy pici atyai tasli volt. Odacsaptunk, hogy azért már mindent mégse, amindenit! Egy gesztus volt ez, semmi több. Vagy ahogy Toroczkai nyilatkozta: a televízió a népharag áldozata lett.
Van, aki szerint nem szimbólikus, ami az Állami Tévével történt?
